A sajtószabadságért az autokraták ellen is küzdeni hajlandó vitézek egyikeként veheti át december 10-én az idei Nobel-békedíjat a Novaja Gazeta főszerkesztője, Dmitrij Muratov, párban a Fülöp-szigeteki Maria Ressával.
Olyan lépésekre készül az Egyesült Államok Oroszország ellen, amelyeket 2014-ben, a Krím annektálásakor nem tett meg – közölték az amerikai és az orosz elnök tárgyalása után.
Azt nem tudni, miről beszélt az orosz és az amerikai vezető, de Ukrajna ügye valószínűleg szóba került.
Néhány hónap múlva akár meg is indulhat a katonai offenzíva.
Az egyik lehetséges dátum december 7-e.
A fehérorosz vezető elfogadta Vlagyimir Putyin meghívását a megszállt ukrán területre, és „nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti.”
Az orosz elnök kedden beszélt a bizonytalan jövőről, ám az esetleges indulásának komoly nemzetközi következményei is lehetnek.
Gyengülni látszik az Ukrajna iránti nyugati szolidaritás, s ez nemcsak a világpolitikát formáló új feszültségek miatt van így, hanem mert Kijev leállt az euroatlanti integráció felgyorsításához szükséges reformokkal.
Közvetlen tárgyalást szorgalmaz az EU és a fehérorosz diktátor között az orosz elnök.
Az orosz elnök a harmadik, emlékeztető dózis után kapott egy nazális oltást. A terméket ugyanaz az orosz Gamaleja Intézet fejlesztette ki, amelyik a Szputnyik V-t is.
A friss Nobel-békedíjas főszerkesztő azt mondja a Time magazinnak adott interjúban, ha rajta múlik, az elismerést Alekszej Navalnijnak adta volna.
A Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva állítja, hogy a támadás már jövő év elején elindulhat.
Hosszú távú garanciákat akar az orosz elnök arra, hogy ez nem is történik meg.
Az orosz ellenzéki politikus jobbkeze szerint könnyen lehet, hogy a korábban Novicsokkal megmérgezett Navalnijt Putyin élete végéig börtönben tartja.
Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatójának vezetője szerint Oroszország hónapokon belül megtámadhatja Ukrajnát, és hogy már a lengyel-fehérorosz határon kialakult válság is a katonai támadást megelőző pszichológiai hadviselés része.
Vannak szerelmek és vannak válások - írja a volt miniszterelnök.
A magyar tárcavezető orosz kitüntetésben részesült.
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
Fehéroroszország a menekültválság gerjesztésével hibrid háborút indított Lengyelország ellen, Aljakszandr Lukasenkának az a célja, hogy a választás elcsalása ellenére az EU ismerje el őt legitim államfőnek, és ne sújtsa további szankciókkal az országát – mondja Tadeusz Iwanski, a Keleti Tanulmányok Központja (OSW) nevű varsói intézet vezetője.
Volodimir Zelenszkij állítása szerint Oroszország állhat az esetleges államcsíny mögött.
